Tolószékben, fújó-szívó eszközzel felszerelve egy végtagjait használni nem tudó ember használja a számítógépet

Az utólagos akadálymentesítés nonszensz

Tapasztalataim

2014 óta foglalkozom weboldalak akadálymentesítésével. Az első években még néhányszor elvállaltam, hogy meglévő weboldalakat akadálymentesítek. Később már csak akadálymentesítési terveket készítettem, mely alapján a fejlesztők el tudták volna végezni a módosításokat. Egyetlen egy esetben sem végezték el teljes mértékig a tervben leírtakat. Jó esetben néhány észrevételt javítottak.

2020-ban pedig történt egy eset: az egyik ügyfelem, akiről azt gondoltam, hogy a weboldalát valóban elérhetővé tenné a fogyatékkal élők számára is, a web-akadálymentesítési terv kézhezvétele után a javítások elvégzése helyett ellátta weboldalát a sárga körben 3 pöttyös ikonnal: Sárga körben három fekete pötty: Akadálymentes változat, gyengénlátó változat, vakbarát változat tévesen elterjedt jele a magyar webdesign-ban..

Ekkor végérvényesen beismernem a vereséget: A honlapok utólagos akadálymentesítése nem realitás. Az egyetlen egy megoldás az, hogyha ha a weboldalt akadálymentesre tervezik. Egy új, akadálymentes, esetleg egyetemes tervezésű weboldalt vagy webáruházat létrehozni nem, vagy csak mininális többletköltséget jelent. A legnagyobb, fundamentális különbség egy széles körben használható, WCAG-nak megfelelő honap és egy fogyatékosok számára használhatatlan honlap között az elhatározás: akadálymentes honlapot szeretnék.

Azért tartom elképesztően fontosnak, hogy olvasóim megértsék ezt, mert Magyarországon is egyre több per és jogi eljárás fog indulni a weboldalak azon tulajdonosai ellen, akik diszkriminálják a fogyatékosokat. Kevesen vannak azok, akik csak erkölcsi érzékük vagy presztisük miatt készíttetnek akadálymentes weboldalt, és így nem kell félniük a jogi szankcióktól. A tapasztalatom szerint az erkölcsi érvek kevesebb embert győznek meg, mint a jogi fenyegetettség. A fejletebb országokban már látható, hogy egyre többen kerülhetnek bíróság elé az akadálymentesítés hiánya miatt. Eddig Magyarországon még csak Egyenlő Bánásmód Hatósághoz került, de talán közel van az idő, amikor per is lehet belőle.

Tervezzük akadálymentesre!

Mi tehát a megoldás? Mivel a weboldalakat a legtöbben bizonyos időközönként lecserélik, ezért mikor még az új webáruházzal vagy honlappal szembeni követelményeket gyűjtjük, el kell határozni: meg fog felelni a WCAG szabvány „AA” szintjének. Az akadálymentesség ugyanis nem egy utólag beépítendő extra, hanem a weboldal esszenciális jellemzője. Az akadálymentesség szempontját már a megvalósítás előtt meg kell fogalmazni. Ekkor biztosítható az, hogy már a weboldal szervere, technológiája támogatja az akadálymentességet, és a fejlesztők is e követelménynek megfelelően kerülnek kiválasztásra. Eddig sokan csak az alapján döntöttek, hogy ismertek egy fejlesztőt, megbíztak benne, tetszett amit eddig végzett. Ez elegendő volt egy megbízáshoz, és így keletkezett egy sokszor nagyon tetszetős weboldal vagy webáruház. Azt, hogy szakmailag alacsonyabb színvonalú volt, nem tudhatta a tulajdonos, mivel általában egyáltalán nem létezik minőségbiztosítási rendszer a webfejlesztőknél. Az átlagos felhasználó sem tapasztalt semmit a szabványosság hiányából, csak a fogyatékosok szenvedték el, ők pedig nem érdekeltek senkit sem.

Megnéztem néhány mérnökinformatikus képzés tanmenetét. Számomra érthetetlen módon teljesen hiányzik belőlük az informatikai akadálymentesítés és az egyetemes tervezés. Ha én állítanám össze a tantervet, biztos inkább ezt tanítanám például a valószínűségszámítás vagy vállalati gazdaságtan helyett, mert ez kézzelfogaható változást jelentene az informatika minden területén. Mivel a jelen oktatási rendszer teljesen kihagyja ezt a témát, ezért egészen érthető, hogy senki semmit sem tud erről. Egy szakember, akitől megkérdezték a véleményét a webáruházak akadálymentesítéséről azt felelte: nagyon fontos, hogy minden webshop akadásmentes legyen, azaz ne akadjanak meg betöltődés közben. Ehhez hasonló értetlenség a sárga körben három fekete pöttyös megoldás, aminek annyi köze van az akadálymentességhez, mint egy kalibának az Eiffel toronyhoz.

A jó hír, hogy Magyarországon is vagyunk néhányan olyan fejlesztők, akik ismerjük és alkalmazni tudjuk a WCAG szabványt. Kicsit kevesebben vagyunk, akik rendelkezünk a nemzetközi szakvizsgával, ami a gyakorlati szabvány alkalmazásának felsőfokú képesítéssel egyenértékű elismerése. Mi, web-akadálymentesség specialisták, akik külső tanácsadóként képesek vagyunk végigkísérni a weboldal életét, és biztosítani, hogy az akadálymentes legyen az élesítéstől egészen a megszűnéséig. Abban is bízom, hogy a cégvezetők példát vesznek a világ leggazdagabb cégeiről, akik az akadálymentességet nemcsak a jogi megfelelés, hanem a presztisük miatt is biztosítják. Amazon.com, Google, Microsoft sok tekintetben többet tesz, mint ami kötelező.

Mélygarázs utólag

Mihez hasonlítsam az utólagos akadálymentesítést? Ahhoz hasonlítom, amikor egy épülethez utólag szeretnének mélygarázst építeni. Nem lehetetlen, hiszem megoldották ezt nem egy műemléképület alatt. Azonban aki egy új épületet akar mélygarázzsal, az már a tervezés kezdetétől számol vele. A mélygarázsépítés már többletköltség akkor is, ha a tervek fele elkészült, és csak ezután döntik el, hogy mélygarázsra is szükségük van.

Hasonlíthatom egy turbo diesel autóhoz, amit egy beniznesből alakítanak át. Ha valaki egy benzines autót vesz , akkor nem olcsó mulatság turbodiesel motort beletenni. Sokkal olcsóbb megoldás, ha valaki már egy turbodieselt veszt.

Talán a reszponzivitás is hasonló. Azokat a honlapokat amelyek nem a reszponzivitás szemléletével készültek, utólag nem érdemes reszponzívvá tenni.

Remélem sikerült meggyőznöm arról, hogyha szeretné a fogyatékosokat is a honlap látogatói között fogadni, akkor döntse el, hogy a következő honlapja akadálymentes lesz, és cselekedjen eszerint: keressen akadálymentességhez jól értő fejlesztőt, webdesignert és szerkesztőt, vagy alkalmazzon szakembert tanácsadóként a projekt első percétől fogva.

Azt hiszem, aki bölcs, az megfogadja a fenti tanácsot. Kétségtelen ugyanis, hogy Magyarországra is begyűrüzik majd az a szemlélet, ami a fejletebb országokban már jelen van: a web-akadálymentesség alapkövetelmény lesz, amelyet számon fognak kérni, ha kell bírósági úton is. Arról pedig majd egy másik cikkben írok, hogy a web-akadálymentességnek milyen óriási hozadéka van a felhasználói élmény növelésében, és arról is, hogy a WCAG-nak megfelelő honlap vagy webshop hozadéka a teljes életciklusa alatt miért nagyobb.